A társadalmi mobilitás a társadalmi szerkezet dinamikáját jelenti, vagyis az egyének és a családok mozgása a társadalmi osztályok és rétegek között. Mobilitásnak tekinthetjük a foglalkozás, társadalmi helyzet, jövedelem, iskolai végzettség, lakóhely és más kategóriák közötti mozgást.

Mikor társadalmi mobilitásról beszélünk, akkor a társadalmi hierarchiában történő felfelé vagy lefelé történő mozgásra gondolunk. Nemzedékek közötti mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik. Nemzedékeken belüli mobilitásnak pedig azt, amikor valaki a foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe. Házassági mobilitás fogalma alatt azt értjük, ha valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe.

Az, hogy mit tekintünk társadalmi mobilitásnak, természetesen összefügg azzal, hogyan definiáljuk a társadalmi helyzetet, és hogy hány társadalmi helyzetet különböztetünk meg.Két nagy csoportba oszthatjuk a mobilitás nagyságát és irányát befolyásoló tényezőket. Az első csoportba tartozó elméletek a gazdasági – társadalmi - politikai rendszer jellegében keresik a fő okot. A másik csoportba tartozók inkább a struktúrákra, a társadalmi-foglalkozási struktúrára és annak változásaira, valamint a demográfiai adottságokra helyezik a hangsúlyt. A valóságban a két tényező hatása együtt jelentkezik.

Az európai szocialista társadalmakban a szocialista átalakulás után megnőtt a mobilitás. Ebben a felgyorsult iparosításnak volt döntő szerepe.

Szabó István A napfény íze című filmjében is találkozhattunk különböző mobilitási fajtákkal. Mannó fiai nemzedékeken belül mobilizálódnak, ugyanis Ignác jogot, míg Gusztáv orvostant tanul. Ádám kikeresztelkedik, majd feleségül veszi Hannaht. Mivel a zsidók alacsonyabb társadalmi helyzetben voltak, így ebben az esetben házassági mobilitásról van szó.