Elemzések : Ágostonné Alpár Vera: Törési és kitörési pontok keresése hajléktalanoknál |
Ágostonné Alpár Vera: Törési és kitörési pontok keresése hajléktalanoknál
Lilia 2004.11.12. 18:22
Érdekes téma, szerintem elég sok benne az idegen kifejezés. de hát biztos van olyan, aki érti értelmező kéziszótár nélkül is. :)
A cím a múlt és jövő kutatásának folyamatába illeszkedik, egyénekre lebontva és általánosságban a hajléktalanoknál. Életút-analízist és lehetőségkeresést jelent.
A hajléktalanság társadalmi deviancia. Jelent otthontalanságot, amely az elvesztés folyamatát és a nélkülözést foglalja magába. Nem elég megismerni a problémahalmazt, hanem meg kell keresni a szálakat, hogy közelebb kerülhessünk az egyén rehabilitációjához, amely a társadalmi pozíció visszaszerzését, a tanult képességeinek megtalálását, és az anyagi és presztízsstátuszának a javítását foglalja magába. Mindez csak úgy valósítható meg, ha gyakorlati szinten a szakemberek jobban és magasabb szinten kooperatívabbakká válnak. Közbülső szinten megerősödne az érdekképviselet. Elméleti szinten szinkronitás és kooperáció lenne a törvényalkotók, politikusok és a szociálpolitikusok között. Legfelsőbb szinten meg a Népjóléti Minisztérium pozíciója erősödne meg.
A hajléktalanság történelmi tény, létrejötte azonban adminisztratív hibákra, végig nem gondolt, hirtelen változtatásokra vezethető vissza. Két alapvető oka egyrészt, hogy a deviáns elemeket a társadalom kilöki magából, másrészt, hogy a deviáns elemek deviánssá válnak.
A legtöbb esetben a törési pont gyerekkorban található. Primer töréspont, ha azt a közvetlen környezet okozza. A szekunder töréspontot azonban kevésbé egyéni, inkább tömegesebb tendenciákkal magyarázhatjuk.
A segítségnyújtás tanulmányozásához a szociálpszichológiát használhatjuk. Felbontás és elemzés után besorolást, problémafeladat megfeleltetést és tervet készíthetünk. A címkézés természetes jelenség, szükséges rendezőelv. Rosszul alkalmazva viszont negatív.
A hajléktalanok rétegződése két nagy halmazra bontható. Feljebb helyezkednek el az intézményesített, azaz a szociális szervezetekben helyet kapók. Alattuk az intézményrendszerből kiesők.
A társadalomban élő sztereotípiákat és az előítéletek enyhítésének az elemeit érdemes elemezni. A sikeres kigondozás egyedülálló és megismételhetetlen folyamat eredménye. Ahhoz, hogy a társadalmi reakciók, és a hibás gondolkodásmód megváltozzon, kemény munkára és a tanult elméletek átültetésére van szükség.
|