Ez a beszámoló tartalmazza, hogyan látja az író az idősek bentlakásos ellátásának nyugat-európai gyakorlatát, milyen a helyzetünk, s végül: lehet-e valamit profitálni az összehasonlításból. Franciaországi és olaszországi tapasztalatokról van szó, melyet az Európai Unió Tempus programjával támogatott tanulmányúton nyerte. Mindkét országban számos, időseket ellátó bentlakásos intézményt tekinthettek meg. Az időskorúak számának és arányának növekedése ugyanúgy jellemző, mint nálunk, ez megnöveli a gondozási igényeket.

A bentlakásos intézmények 80%-a magánszférára épülő, egyesületek által működtetett, nonprofit jellegű. Olaszországban nagy szerepet vállal az egyház, de létezik vállalkozásra épülő intézmény is. Az egészségügyi ellátásba bekapcsolódik a társadalombiztosítás is. Fejlesztésbe esetenként magánbankok is beszállnak. Az intézmények élén jól felkészült, menedzser típusú vezetők állnak. Szembetűnő a technikai felszereltség, szigorúan ellenőrzöttek az építészeti szempontok. Legalább két, legtöbb esetben háromféle menüből választhatnak az idősek. A konyhák korszerűek, fehérjékben, vitaminokban gazdagok az ételek. Sok sajtot, gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. A bútorzat az idősek igényeihez, életkorához illik. Hangsúlyos szerepet kap a rehabilitáció. Tornaterem, uszoda, fizioterápiás helyiség személyzettel. Sok közösségi helyiség tágas, világos terekkel rendelkezik a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedése szempontjából, még a vizesblokkban is. Az alkalmazottak fizetése hat-hétszeres. Jó a gondozó-gondozott arány.

A magyarországi idősek otthonainak döntő többsége önkormányzati fenntartású. Az épületek nem korszerűek. Elavult a fűtési rendszere, bútorzata lelakott, technikai felszereltsége sem kielégítő, a szolgáltatási lehetőségek korlátozottak. A dolgozók társadalmi presztízse alacsony.

Egyébként nincs szégyenkeznivalónk. Nagy erényünk, hogy mostohább körülmények ellenére az általunk vezetett intézményekben barátságosabb, nyitottabb, emberközelibb viszony uralkodik, látják elhivatottságunkat, érzik a lakóink iránt megnyilvánuló szeretetet, törődést. A munka végeredményét tekintve nem hiábavaló a fáradozásunk.