Nyelvtan : Az élőszó zenei kifejezőeszközei |
Az élőszó zenei kifejezőeszközei
Lilia 2004.10.01. 20:33
A hivatalos érettségi nyelvtankönyv alapján készült vázlat egy ismeretlen szerző tollából.
Az élőbeszéd zeneiségének sokféle összetevője van:
- a hangsúlyos és hangsúlytalan részek váltakozása
- a hangmagasság ingadozása (dallammenet)
- a hangterjedelem, ezen belül felső, középső és alsó hangfekvés és ezek aránya
- a hangszínezet
- a szünetek
- a beszéd egészének folyamatos vagy tördelt volta, a beszéd sebessége, tempója
A mondatfonetikai eszközök általában együttesen értelmezik a szöveg egészét, egymást erősítve szolgálják a kiemelést vagy tagolást. Némileg ösztönösebb, szabálytalanabb voltuk miatt több egyéni változatot engednek meg.
A hangsúly
A magyar szavak csak a beszédben kapott aktuális szerepük szerint válhatnak hangsúlyossá. A hangsúlyt mindig a szó első szótagja kapja. A hangsúlyostól a hangsúlyos szóig tartó egységeket szakasznak nevezzük. A szakasz a hangsúly alapegysége, ennek első szótagja hordozza a szakaszhangsúlyt. Az előzményekhez képest új, lényeges közléselemet tartalmazó szakasz kiemelkedő hangsúlyát nevezzük mondathangsúlynak.
Az értelmi hangsúllyal azt emeljük ki, ami az előzményekhez képest új, amit a gondolatcsere folyamatában előtérbe akarunk helyezni, esetleg ellentétbe vagy párhuzamba állítani. Kifejezheti a beszélő érzelmeit is, az érzelmi hangsúly nem teremt külön szakaszokat a mondatban. Az értelmi és érzelmi tagoláson kívül néha ritmikai okokból is létrejöhet hangsúly.
A hanglejtés
A hanglejtés a beszéd dallama. Az átlagos beszédben három hangfekvést különböztetünk meg: a felső, a középső és az alsó fekvést. A hanglejtés a hangmagasság mozgása a hangfekvés szintjei között. A hangsúlyos szótagtól hangsúlyos szótagig terjedő szakasz az alapegysége a hanglejtésnek is.
A hangmagasság változása lehet gyors: eső és szökő, és lehet lassú: ereszkedő és emelkedő.
Legfontosabb feladata a más nyelvi elemmel nem jelölt mondatfajták megkülönböztetése, elsősorban a kérdőszó nélküli eldöntendő kérdés megkülönböztetése. Fontos határjelző feladata van a hanglejtésnek a beszéd szerkezeti tagolásában. Jelzi a szöveg különböző egységeinek a határát.
A hanglejtésnek kiemelkedően fontos árnyaló szerepe van a beszélők érzelmeinek kifejezésében. A hanglejtés és a hozzá kapcsolódó hangszínváltozás, tempó, a szünetek sokféle érzelem és magatartás kifejezését teszik lehetővé.
A szünet és a beszédtempó
A szünet elsősorban a nyelvi egységek összekapcsolásával és elkülönülésével járul hozzá a szöveg értelmezéséhez. A szünetnek azonban lehet érzelemkifejező, felhívó szerepe is, különösen a mondanivaló váratlan megszakadását vagy az elgondolkodást jelző szünetnek.
A beszédtempó szintén gondolatközlő eszköz lehet (pl.: a mondat hangsúlyos, fontos részeit általában a közepes beszédtempónál lassabban, a már ismert közlést, különösen a közbevetést pedig gyorsabban mondjuk). A társalgás általában változatosabb, gyorsabb tempójú, szünetei is különböző időtartalmúak, egy ünnepi beszéd tempója pedig lassúbb, szünetei is kiegyenlítettebbek.
|