Helyesírásunk alapelvei
Lilia 2004.09.25. 18:50
Nos, inkább az általános iskolai témakörbe sorolnám -ha lenne ilyen. Így idekerül. Hiszen úgyis érettségi tétel volt. :)
A magyar helyesírás négy alapelvre épül:
1. Kiejtés szerinti (fonetikus) írásmód elve:
A szavakat és a toldalékokat többnyire köznyelvi kiejtésük szerint írjuk.
Pl.: láz, fény, ír, véd, tíz, húsz, szépség, rádió, kilenc
2. Szóelemző (etimologikus) írásmód elve:
A toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében feltüntetjük az összetett szavak elemeit, azaz olyan alakokban sorakoztatjuk egymás mellé a szóelemeket, ahogyan külön-külön ejtve hangzanak („másképp mondjuk, másképp írjuk”)
Pl.: barát + ság barátság (ejtés: baráccság!)
Néz + tük néztük (ejtés: nésztük!)
+ ijedt, hetilapban, lökdös, vízpart, adhat, azonban, átcsap, anyja, fagyjon, állj, kardjuk, költség, sarkkör
3. Hagyományos írásmód elve:
Vannak esetek, amelyekben a helyesírás ragaszkodik a történetileg kialakult szokásokhoz.
- Családnevek írásánál megtartjuk a ma már nem használatos, régi betűket
Pl.: Eőry (Őri), Takáts (Takács), Wargha (Varga), Czuczor (Cucor) + Batthyány, Kossuth, Thököly
- A „j” hang írásban kétféle lehet: „ly” és „j”. Régen csak a „ly” hang létezett, ezért számos szóban hagyományosan „ly” a „j” hang jele.
Pl.: folyó, tartály, kevély, Mihály, Orsolya
- Néhány szavunkban a hagyomány tartja fenn a helyesírásunkban követett írásmódot.
Pl.: pünkösd, ósdi, kapzsi, hágcsó, esd
d. Dzs, dz: akkor sem kettőzzük meg, ha hosszú hangot jelölnek. Pl.: madzag, edző, menedzser, lodzsa
4. Egyszerűsítő írásmód elve:
- A hosszú kétjegyű mássalhangzókat nem teljes alakjukban kettőzzük.
Pl.: hosszú (nem hoszszú!), füttyent (nem fütytyent!)
- A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzót kettőre egyszerűsítjük.
Pl.: toll + val à tollal (és nem tolllal!) könny + vé à könnyé (és nem könnnyé!)
|