- Marius hadsereg reformjai

- Az előzőekben vázolt problémák egyértelműen rámutatta arra, hogy a hadsereg állapota rossz, száma pedig kevésnek bizonyult.

- A problémára mégsem ez hívta fel a figyelmet, hanem a külpolitikai sikertelensége a hadseregnek.

- A Jugurtha elleni háború hadvezére volt, annak ellenére, hogy a nobilitás köreiben újnak számított (homo novus) mivel apja kisbirtokos volt.

- Tehetsége hamar kiderül, gyors sikert arat

- A sikerének fő oka hadseregreformja:

- Bevezette a cohorsra alapozott taktikát

- Egy légió 10 egyenként 600 főből álló cohorsra oszlott. Ez sokkal mozgékonyabb volt, mint a légió

- Nem vette figyelembe az eddig megkövetelt vagyoni állapotot a bekerüléskor, hozzá minden önkéntes beléphetett, főleg a római ploretárokat sorozta be.

- Ők állandó zsoldot kaptak, és állandó kiképzés alatt álltak.

- 16 év után pedig a veteranus (a kiszolgált katona)földadományt kapott.

- Így a katona érdeke ettől kezdve az volt, hogy minél eredményesebb hadvezérnek szolgáljon, így biztosítva magának a veteránságkor kapott földbirtokot.

- Ezzel a hadvezérek politikai hatalma nagyon megnőtt, így a popularisok és az optimaták között azért folyt a verseny, hogy a hadsereg kegyeit elnyerje.

- Marius éveken keresztül viselte a consuli címet, ezzel is bizonyítva, hogy a köztársaság kora lejárt, és csak egy kézben összpontosítva lehet megoldani a birodalom helyzetét.

- Szicíliában újra rabszolgafelkelés tört ki és az optimaták és a popularisok harca sem múlt el, ezeket a problémákat Marius már nem tudta olyan sikeres megoldani, így népszerűsége és így a populáris párt népszerűsége is esett.

e) A polgárháborúk kora

- Az optimaták és popularisok harcát jelenti, természetesen minden eszközzel

- A problémát tetőzte az Itáliai szövetségesek elégedetlensége és támadása, a saját ügyeivel foglalkozó Rómát ez felkészületlenül érte

- Ekkorra azonban a hadsereget, már nem a consulok, hanem szakképzett hadvezérek irányították: Caius Marius, Cornelius Sulla, Pompeius Strabo

- A problémát csak i.e. 88-ra tudják megoldani, de addigra a viszony nagyon megromlott a szövetségesekkel

- Rómában is pattanásig feszült helyzet alakult ki

- A pontoszi uralkodó ellenvívott háború hadvezérét nem tudja kinevezni Róma, mivel az két párt nem tud közös nevezőre jutni. A konzervatívok jelöltje Sulla a lovagrendé, pedig Marius

- Végül Mariust a népgyűlést proconsuli címmel látja el.

- Ebbe sem az optimaták, sem Sulla nem hajlandó beletörődni. Katonáival Róma ellen vonult, ahol sok populárist megöltek, Marius pedig Afrikába menekült.

- Sulla ezután Pontosz ellen vonult.

- Távolétében Cornélius Cinna lett a consul (i.e. 87.), visszahívta Mariust, aki veteránjai, és rabszolgák élén körülvette Rómát.

- Miután bejuttatottak a városba az ellenséges párt tagjainak nagy részét megölték, Sulla jogait és rendelkezéseit eltörölték. A harcszintére Mariust küldték Sulla helyett, de a következő évben meghalt, így helyette Valerius Flacchus került.

- Sulla a római híreket hallva békét kötött a Pontoszi uralkodóval és megszilárdítva hatalmát visszatért, hozzá csatlakozik Cnaeus Pompeius és Licimius Crassus. Elfoglalják Rómát és a Marius híveket megölik.

- Sulla diktatúrája 82-79

- Dictatorrá választják, mely a szokásosnál nagyobb jogkört ad, és időben sem korlátozzák a tevékenységét.

- Rengeteg törvényt hozott, ezeknek a neve: leges Corneliae (Cornéliuszi törvények)

- A saját és szenátus hatalmát növelték ezek a törvények,

- Az ellenkezés egyetlen módját a néptribunusi pozíciót úgy tette lehetetlenné, hogy aki egyszer ezt a posztot betöltötte más hivatalt nem kaphatott meg, így a tehetséges fiatalok nem akartak néptribunusok lenni

- A hatalmának az alapját a hadsereg volt

- 79-ben váratlanul lemondott

- Sulla diktatúrája tetézte az ellentéteket az optimaták és a popularisok között

- M.Aemilius Lepidus lépett fel először Sulla intézkedései ellen, főleg a néptribunusok hatalmát igyekezett visszaállítani

- Sulla veteránjai ellen kitört a földjüket vesztett birtokosok felkelése, akikhez csatlakozott Marius veterán serege is. Lepidus állt a felkelés élére, Róma ellen vonultak, hogy a popularisok hatalmát biztosítsák és visszaállítsák

- De az optimaták serege legyőzte Lepidus seregeit így Hispániába menekült, ahol a Marius híveinek volt a központja, vezetőjük Sertorius

- A senatus i.e. 76-ban Pompeius küldte Hispaniába Sertorius ellen.

- A birodalom más területein is fegyveres konfliktusok alakultak ki:

- Így a földközi-tengeri kalózok ellen küldött seregek M. Antonius vezetésével.

- Illetve ekkor tört ki (i.e. 73.) a Spartacus-féle rabszolgafelkelés

f) A Spartacus-féle rabszolgafelkelés

- A capuai gladiátor iskola lakói lázadtak föl, élükön Spartacus

- Spartacus észak felé vonul, el akarja hagyni Itáliát.

- Majd váratlanul Padus(Pó) völgyéből váratlanul visszafordul

- Róma ellen vonul

- Rómában M. Licinius Crassus praetor kezd sereget szervezni, A senatus visszarendelte Hispániából Pompeiust, Thrakiából pedig Lucullust.

- Spartacus és sereg dél felé halad, megkísérli az átkelést Szicíliába (2-szer) de nem sikerül

- A döntő összecsapásra i.e. 71-ben Apuliában kerül sor, ahol a felkelők nagy része, köztük Spartacus is meghal.

- A fogságba esett rabszolgák nagy részét keresztre feszítik a Rómából Capuába vezető úton

- A rabszolgák feletti győzelem után Pompeius és Crassus egyaránt consul akar lenni.

- De a senatus félt a hatalmuktól így egyiket sem támogatta.

- A két rivalizáló férfi így kiegyezik egymással, felveszik a kapcsolatot a popularisokkal és i.e. 70-ben mindketten consulok lesznek.

g) További fegyveres konfliktusok

- I.e. 74-ben kezdetét veszi a harmadik mithriádészi háború, amelyben a Római hadak vezetője L. Licinius Lucullus

- Kemény fegyelmet tartott katonái között így fellázadtak ellen.

- A megsértődött politikus Rómába ment , visszavonult a politikától

- Helyette Pompeiust küldik, aki látványos gyors győzelmet tud aratni, a Lucullus által már, gyakorlatilag megnyert háborúba

- A földközi-tenger és a parti sávon teljhatalommal ruházták fel Pompeiust a kalózok elleni háború miatt

h) Caius Iulius Caesar

- Crassus, akinek ebben az időben a politikai hatalma nagyon megerősödött, a popularisokhoz közeledik

- A popularisok élén pedig ekkor Iulius Caesar állt.

- A Iuliusok előkelő nemzetségének a sarja, annak ellenére, hogy a senatori rend legelőkelőbb köreihez tartozott családi kapcsolat fűzte Mariushoz, Caesar pedig a néppárti Cinna lányát vette feleségül

- Céltudatos, ügyes politikus és ragyogó szónok

- Taktikai okokból támogatja Pompeiust és Crassust

i) Az első triumvirátus

- Pompeius visszatér Itáliába 62-ben, seregeit útközben hazaereszti , ezzel nagy meglepetést és még nagyobb megkönnyebbülést okozva Rómának.

- Hazatérve a hatalmában biztos Pompeius kívánságait az optimaták visszautasítják

- Caesar is ekkor tér vissza Hispániából, ott nagy katonai sikereket érve el.

- Visszatérve gyorsan fölmérte a kialakult helyzetet, titkos szövetséget köt Crassussal és Pompeiussal

- Ennek lényege: hogy politikailag összehangolják az érdekeiket és a további politikai lépéseiket

- Szövetségüket házasságim kapcsolattal is megszentelik

- A megegyezés értelmében Caesart 59-ben consullá választották, legelőször két agrártörvényt-tervezetet terjesztett elő

- Politikai mesterkedéseivel a senatust fokozatosan a háttérbe szorítja.

- Végül proconsuli megbízatásként megkapta (5 évre) Galliát és Illíriát

- Galliában különböző törzsek éltek akkoriban, és állandó harcot vívtak egymással.

- Caesar hadsereget toborozott közöttük, majd végül egész Galliát elfoglalta és egységesítette

- Egy fegyelmezett, hozzá minden körülmények között hű hadsereget alakított ki

- Rómában, Caesar távolétében, az optimaták hatalma erősödik

- A triumvirátus is bomladozni kezd

- A lucai találkozó i.e. 56. április

- A triumvirátus tagjai vesznek részt

- Nem volt titkos, több mint 200 senatort hívtak meg, hogy egyeztessék programjukat.

- Pompeius és Crassus a következő év consuljai lesznek

- Azután 5-5 évre megkapják Hispániát ill. Szíriát

- Caesar galliai tartózkodását még 5 évvel meghosszabbítják, és erre az időre, az államkincstár terhére 10 légiót állíthat fel

- Crassus még consulsága lejárta előtt elutazott Szíriába fegyverkezni a Parthus Birodalom ellen

- A hadjárat célja Crassus politikai hírnevének növelése, de a csatákat elvesztik Crassust pedig 53-ban, megölik

- Caesar Galliában tovább erősítette hatalmát 11 légió állt rendelkezésére, a belső lázadásokat is képes leverni

- Rómában a pattanásig feszült helyzetben Pompeiust egyedüli consullá nevezték ki

- Ezzel Caesar és Pompeius között egyértelmű ellentét alakult ki, amely egy újabb polgárháborúhoz vezetett

- A háború eredménye Caesar győzelme lett, ez alatt mondta: "Alea iacta est!" (A kocka el van vetve!)

- Rómába visszatérve 11 napig dictatornak nevezték ki, ez alatt rendezte a helyzetet Rómában, és lebonyolította a tisztségviselő választásokat

- 48-ban újra consul lesz

- Pompeius végül Egyiptomba menekült, ahol a fáraó emberei ölték meg

- Caesar utána ment, de mire odaért, már Pompeius meghalt

- XIV.Ptolemaiosz kiskorú fáraó és nővére Kleopátra között trónviszály folyt

- Caesar beavatkozott ebbe a vetélkedésbe, a két testvér társuralkodói szerződést köt

- A források egyértelműen bizonyítják, hogy Caesar és Kleopátra között a politikai kapcsolaton kívül szerelmi viszony is kialakult

- XIV. Ptolemaiosz hívei felkelést robbantottak ki, amit Caesar segített leverni, és melyben Ptolemaiosz is elesett így VII. Kleopátrára és öccsére XV. Ptolemáioszra szállt a trónja.

- Rómába visszatérve rendezi a belpolitikai helyzetet, 46-re újra consullá választják

- 47-ben Pompeius két fiával harcol fegyveresen, akik Afrikában nagy támogatási korra tettek szert, győzelmet arat, ugyan az egyik fia Sextus Pompeius elmenekül, őt csak Caesar utódai jóval később tudják legyőzni

j) Caesar politikai tevékenysége, amellyel a Római állam válságát akarta megoldani

- Fölismerte, hogy a köztársasági alkotmány helyett, hadsereggel alátámasztott hatalom képes megoldani a helyzetet

- Ő volt a kor egyetlen olyan politikusak, aki az államot birodalom tekintetében szemlélte

- Élete végégig tartó dictatori címmel ruházták föl

- Helyettese magister equitum (a lovasság parancsnoka) először M. Antonius, majd Lepidus voltak

- Gyakorlatilag elmondható, hogy rendelkezett a királyi hatalom minden lényeges eszközével a törvényhozói, a katonai és a főpapi hatalommal egyaránt. (pontifex maxiumus, örökös néptribunus, örökös censor és imperátor volt egy személyben)

- Hadserege a kor legedzettebb, legfegyelmezettebb katonáiból állt, akik fanatikusan ragaszkodtak vezérükhöz.

- Politikai intézkedéseit jól kigondolt rendszerben foglalta, lényege a szabad római polgárok rétegének erősítése, egy társadalmi elit létrehozása

- Clementia elve: megbocsátás, nem alkalmazta a megtorlás eszközét

- A rabszolgák politikai jelentőségét csökkenti

- Róma és a provinciák helyzetét igyekezett rendezni, adóreformmal, széles körben adományozott római és latin jogot

- Ő verette az első római arany pénzt

- A katonái földellátását úgy próbálta megoldani, hogy ne kelljen a nagybirtokosok földjét kisajátítania

- Közismert a naptárreformja, melyet Sosoigenész csillagász közreműködésével vezettek be, 4 évente szökőnapot tartalmazott.

- Írói tehetségét két megmaradt műve bizonyítja: A gall háború, A polgárháború

- Egyetlen hibája az volt, hogy nyilvánosan gúnyolta a köztársasági hagyományokat, és ellenségeit lebecsülte, ezek okozták a vesztét

- Gyilkosai Iunius Brutus, Caius Cassius és Decimus Brutus 44. március idusán ölték meg, a curia épületében (állítólag 23 szúrással)

- De a gyilkosainak politikai terve nem volt, úgy gondolták, hogy a zsarnok megölésével a köztársaság rendje magától visszaáll, tévedtek a nép nem állt melléjük

- Politikai eredmény: a senatus tagjai kompromisszumos megállapodást kötöttek, a gyilkosokat nem bűntette meg, de Caesar rendelkezéseit megtartották

- Caesar végrendeletében a városi szegényekre 300 sestertiust hagyott, és megnyitotta előttük a római kerteket

- Ekkor megérkezett Rómába a 19 éves unokaöccs, akit Caesar fiává fogadott és örökösévé tett neve: Caius Iulius Caesar Octavianus

2) Augusztusz önéletrajza:

- Res gestae divi Augusti- Az isteni Augusztusz viselt dolgai címet viseli.

- Ez az önéletrajz tulajdonképpen egy politikai propaganda, ezzel a császár politikájának a helyességét kívánta bizonyítani.

- Nem sokkal a császár halála előtt keletkezett.

- Ezt az önéletrajzot a politikai propaganda mesterművének tekinthetjük.

- Egyetlen ellenfelét sem említi meg név szerint.

- Pompeius legyőzésére ez utal: "a tengert megtisztítottam a kalózoktól". Az Antonius elleni háborúra ez utal: "a háború..., amelyben Actium mellett győztem".

- Octavianus az eredeti neve, de megkapja az Augustus- fennséges melléknevet.

- Augustus proconsul, így a provinciákat a saját kezében tarthatja.

- Princeps, tehát övé a döntő szó a szenátusban.

- A törvények előterjesztésének a joga is őt illeti meg.

- Néptribunus, így vétójoga van.

- Emellett imperátor, tehát hadvezér.

- A dictatori címet NEM viseli, mivel Caesar viselte, s ez nem vezetett jóra, nem váltotta ki a nép rokonszenvét. De ő a pater patria, vagyis a haza atyja.

- Uralmát kettős uralomnak nevezték, mely a császár és a szenátus uralmát jelzi.

- Augustus rendelkezett pénzverési joggal, veretett arany és ezüstpénzt is. A szenátus csak rézpénzt verethetett.

- A katonailag fontos provinciák irányítása az ő kezében volt.

- Uralkodása alatt a népgyűlés politikai jelentősége megszűnik.

- A szenátus hatalma viszont végleges.

- A szenátus mellett pedig kezd kialakulni egy ún. császári tanács: Agrippa, Maecenas- kultuszminiszter.

- A cenzori hivatal megszűnik.

- Augustus célja egy egységes uralkodóosztály létrehozása, ezt a lovagrend és a szenátori rend egységesítésével akarja megvalósítani.

- A provinciákra legátusokat küld a lovagrendből.

- Létrehoz egy házasságtörvényt: a többgyermekes családok kedvezményekben részesülnek.

- Szabályozza a rabszolgafelszabadítás módját.

- Különböző építkezéseket hajtanak végre, ezzel munkaalkalmat biztosítva a plebsz számára.

- A hadsereg létszámát csökkenti, mivel nincs szükség már hatalmas hadseregre. 50-25 légióra csökkenti.

- A mindenkori hadsereg főparancsnoka Augustus.

- A hadsereg nagy részét a határok mentén helyezik el.

- A természetes határok elvét vallják: Ken az Eufrátesz, Den a sivatag, Éken a Duna és a Rajna, Nyon az Atlanti-óceán.

- Augustus idején szervezik provinciává: Raetica, naricum, Moesia, Pannónia, Germánia.

- Léteznek szenátusi provinciák, melyek élén a proconsul és a propretor áll, s vannak császári provinciák, melyek élén a legátusok állnak.

- A romanizálás politikáját követték, a római békét (Pax Romana) akarták elterjeszteni, a megbékéltetés hívei voltak.