A háború egyik győztese a Szovjetunió volt. Ez megszilárdította Sztálin helyzetét is. (Ezt fejezi ki a „generalisszimusz” cím felvétele is.)

A háború következtében a SZU nem tudott elzárkózni, de a háború után újra visszatér az elzárkózási politikához. Elhidegült a győztes hatalmaktól is.

1. Sztálin azt mondja, hogy a III. világháború nem kerülhető el, ezért gazdaságban továbbra is az ipart, ezen belül is a nehézipart helyezi előtérbe

                          Kilátásba helyez még legalább 3 ötéves tervet

2. Minden összeköttetést megszakít külföldiekkel, visszamenőleg is bünteti.
3. Újabb deportálások a „németekkel való kollaborálás” miatt (pl. krími tatárok)
4. Nagyorosz nacionalizmus felelevenítése
5. 1949-re kész az atombomba (Kurcsatov)
6. 1949-től újabb koncepciós perek, sokan GULAG-okba kerülnek

Sztálin az európai kommunista pártok összefogására és ellenőrzésére törekszik     

Kominform létrehozása, ennek célja az érdekszférán belüli ideológiai egység               

megteremtése

Zsdanov megfogalmazza a Truman-doktrínát orosz szemszögből:

-          világ 2 táborra szakadt

-          az USA fő célja újabb imperialista háború előkészítése

-          a Szovjetunió ez ellen küzd, a demokráciáért és a fasizmus felszámolásáért

-          1947-től „aki nincs velünk, az ellenünk van” elv alkalmazása

megindul Kelet-Közép-Európa szovjetizálása

Politika:  

-          minden baráti országban kommunista pártok létrehozása (általában a szociáldemokrata és a kommunista pártok egybeolvasztásával)

-          egypártrendszer kialakítása

-          formális választások

-          társadalmi kontroll lehetősége megszűnik

-          mezőgazdaság kollektivizálása

-          szellemi és gazdasági élet államosítása

-          Jugoszlávia kizárása a Kominformból

Gazdaság: a gazdaság fejlődik, de:

-          extenzív fejlődés, technológiai szint alacsony

-          előtérben az ipar            nyersanyagban függés a Szovjetuniótól

-          a nehézipar fejlesztéséhez pénz az életszínvonal alacsonyan tartásából és a mezőgazdaságból

-          függés a nyugati piacoktól is

-          szociális vívmányok

A szovjet szövetségi rendszer bilaterális jellegű. Mindenkinek kapcsolata van a szovjetunióval, egymással viszont nincs. Ezt mintegy 30 szerződéssel valósították meg.

A rendszer azért nem lett multilaterális, mert a SZU félt egy esetleges ellene összefogó tömb kialakulásától. (Az országok nem érintkeztek egymással, határzárak voltak, utazni csak engedéllyel lehetett.)

1949 Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) létrejötte

Feladata: az integráció:

-          ipari fejlesztés összehangolása

-          kölcsönös technikai segítségnyújtás            nem valósul meg

-          tervek egyeztetése

Továbbra is autarchikus (önellátó) gazdaságfejlesztés

1953 Sztálin halála           lassú enyhülés

1955 osztrák államszerződés

-     a négyhatalmi megszállás megszüntetése

-          „örök semlegességének” garantálása

-          békekötés a világháborús ellenfelekkel (Adenauer)

-          felveszik a NATO-ba

1955 Varsói Szerződés:

-          kölcsönös védelmi, segítségnyújtási egyezmény

-          Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, SZU