Történelem : A hidegháború kibontakozása és tetőpontja |
A hidegháború kibontakozása és tetőpontja
Lilia 2004.09.10. 20:20
Végre egy általam írt vázlat! :) Szerintem jól sikerült. a tördelés azért olyan érdekes, mert eredetileg voltak benne nyilak, meg egyéb jelek, amit a gportál nem hagy beszúrni. Azért remélem érthető.
Potsdam: utolsó konferencia 1945 júliusában.
1945 iráni konfliktus + a SZU bejelenti, hogy ő szabja meg a békefeltételeket a megszállt országokban.
A háború után egyre világosabbá válnak az USA és a Szovjetunió közötti ellentétek.
1946. március: Churchill fultoni beszéde
1947, Walter Lippmann: „hidegháború”
Bevezető: Görögország
- 1944 óta polgárháború
- Nemzeti Felszabadítási Front ---- polgári-monarchista kormány
Jugoszlávia segíti angol segítség
1947: Anglia jelzi az USA-nak, hogy kimerült
Az Egyesült Államok elérkezettnek látja az időt, hogy megerősítse a Földközi-tengeren a befolyását. (1947-ben megszavazzák a segélyt mind Görög-, mind Törökországnak.)
Ezt több elmélet is alátámasztja:
- Feltartóztatás elve: a szovjet befolyási övezeteken túl nem szabad tovább hagyni Moszkva terjeszkedését. Más országok elleni támadás esetén az USA beavatkozik.
- Dominó-elv: ha a térség valamelyik országában kommunista hatalomátvételre kerülne a sor, az kihatna a többi országra is, ezért ezt meg kell akadályozni.
- Truman-doktrína: a világon 2 életforma létezik, az egyik a demokrácia, a másik a –kommunizmusra épülő- diktatúra. Truman azt mondta, hogy az USA mindenhol támogatja a diktatúra ellen küzdő országokat.
1945-46-ban megindult az országok háború utáni újjáépítése. Ezt akadályozta az infláció, nyersanyag- és áruhiány. Mindenhol erősödött a szociális feszültség fennállt a baloldali fordulat veszélye.
Az amerikai vezetés aggasztónak ítélte a helyzetet
Marshall-segély
Marshall-segélyt mindenki kaphatott volna, cserébe az USA azt kérte az államoktól, hogy működjenek együtt, ezenkívül értesülni akart a segély felhasználásáról.
A Szovjetuniónak ez nem tetszett
Ezt a Szovjetunió és érdekszférája elutasítja. Erre az USA is számított.
Nyugat-Európa gazdasági helyzete javul. Kelet-Európa újjáépülése lassabb.
Mindeközben 1948-tól kiéleződik a német kérdés. (Eddigre már létrejött Trizónia.)
Július 20-án valutareformot vezetnek be a nyugati övezetekben, válaszul a Szovjetunió is új valutát vezet be, Nyugat-Berlint blokád alá veszi. 1949 májusában négyhatalmi egyezmény oldja fel.
Szeptember 7-én megalakul az NSZK, októberben az NDK.
A mind erőteljesebb versengés következtében mindkét nagyhatalom igyekszik megszilárdítani szövetségi rendszereit.
A nyugat-európai országok félnek a Szovjetuniótól
1948 márciusában Nagy-Britannia, Franciaország és a Benelux Államok aláírják a brüsszeli egyezményt a „gazdasági, szociális és kulturális együttműködésről és az együttes védelemről”. Az USA sem marad tétlen, 1949. április 4-én (Kanada, Dánia, Norvégia, Izland, USA, Olaszország, Portugália, Franciaország, Benelux Államok, Anglia) aláírják az Észak-atlanti Szerződést.
Legfontosabb pontja: bármelyik tagország elleni fegyveres támadást valamennyiük elleni támadásnak tekintik, kölcsönösen védekeznek ellene.
A szerződés gyakorlati megvalósítására létrehozták a NATO-t.
Közben folyik a hidegháború, ennek jellemzői:
- bipoláris
- globális jellegű
- helyi konfliktusokban nyilvánul meg
- fegyverkezési verseny
- nincs párbeszéd
- propaganda
- sorompók, szögesdrót
- üldözés
Ilyen „helyi konfliktus” a koreai helyzet is.
- Koreát kettéosztották, északon szovjet, délen amerikai csapatok szállták meg
- 1950-ben Észak-Korea megtámadta Dél-Koreát
- az offenzíva sikeres volt
- ENSZ-erők alkalmazása
- visszaszorítják az észak-koreai csapatokat
- Kína is beavatkozik
- visszaszorítja a dél-koreaiakat az eredeti határig
1951 júliusában megkezdődnek a fegyverszüneti tárgyalások
- demilitarizált övezet létrehozása
|