Minden emberi társadalmakban volt vallás, még az ősemberi társadalmakban is. Durkheim szerint a társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól.

A vallás a szent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok egységes rendszere. A definícióba nem foglaltatik benne az Isten létébe vetett hit, bár a legtöbb gondolatrendszer tartalmaz valamilyen istenképet. Elvileg teljesen ateista filozófiának is lehet vallásfunkciója.

Szabó István, A napfény íze című filmjében Ádám kikeresztelkedik zsidó vallásából. Így tagja lehetett a tiszti klubnak és feleségül vehette Hannaht.

A vallás általában szervezetet, közösséget hoz létre. E. Troeltsch vallásszociológus óta megkülönböztetjük ennek két típusát, az egyházat és a szektát. Újabban bevezették a felekezet és a kultusz fogalmát is.

Az egyház nagyobb létszámú társadalmi szervezet, a tagság nagyrészt beleszületik, elkülönült és képzett papsága van, a tanítást, az intellektuális elemeket hangsúlyozza.

A szekta kisebb létszámú, tagsághoz egyszeri felnőttkori csatlakozás, megtérés szükséges, nincs specializált papsága, az érzelmi elemeket, a vallásos élményeket hangsúlyozza.

A felekezet félúton van az egyház és a szekta között. Olyan egyházszervezet, amely elfogadta, hogy többvallású társadalmakban él, független az államtól, de több felekezet él együtt egy társadalomban.

A kultusz olyan formátlan vallási, vagy nem vallási csoportosulást jelent, amely valamely hit, vagy rituálé körül alakul ki. Ilyen például a satanizmus és a boszorkányhit.

Új vallási mozgalmaknak nevezzük a közelmúltban megjelent szekta és kultusz jellegű mozgalmakat.

A vallás jelenthet hátrányt is. A második világháború idején a zsidóüldözések is erről tanúskodnak. Ezért, aki tehette átkeresztelkedett, vagy nevet változtatott.