Zólyom várában született 1554. október 20.-án.

Apja Balassi János arisztokrata földesúr, zabolátlan természetet, politikai kegyvesztettséget, ellenségeket örökölt tőle. Kitűnő nevelést kapott. Egy ideig Bornemissza Péter tanította, aki ekkor zólyomi udvari papa volt.

Életének első sorsdöntő dátuma: 1569. Apját összeesküvés gyanújával letartóztatják. Lengyelországba menekül a család, s követte őket a fogságból megszökött Balassi János is.

Apja, Balassi János 1572-ben elnyerte ugyan a király kegyelmét, de a bécsi udvar bizalmát visszaszerezni nem tudta. Elküldte fiát a bizalmatlanság eloszlatása céljából a Báthory István erdélyi fejedelem elleni hadjáratba. Balassi Bálint itt fogságba esett, de a foglyot barátként kezelték Erdélyben az olaszos műveltstégű fejedelmi udvarban. Amikor Báthory Istvánt lengyel királlyá választották, Balassi követte őt külföldre is. A Habsburg udvar szemében ez felségárulás volt. Hogy szüleit megmentse a zaklatástól, otthagyta lengyelországi nyugalmas életét és hazatért. Apja már halott volt ekkor. Az apa eléggé zavaros anyagi ügyeket hagyott maga után, s az árvák mellé kinevezett gyám (Balassi András nógrádi főispán) a családot kifosztotta minden vagyonából.

Losonczy Annához fűződő szerelme 6 évig tartott. Ennek a szerelemnek a tűzében vált igazi költővé. Később érdekházasságot kötött Dobó Krisztinával, s hozományként elfoglalta Sárospatak várát. (az első unokatestvérével) Ezzel a vérfertőzés és felségsértés vádját vonta magára. Házasságát érvénytelenítették és anyagi gondjai csak növekedtek.

Losonczy Anna közben özvegy lett, a költő még mindig vágyakat táplált iránta, de a nő nem akart hallani róla. A tatár elleni hadjárat hírére Lengyelországba bújdosott.-1589-

Itt írta a Célia verseit, amelyeknek ihletője valószínűleg házigazdája felesége volt, de ez a vélemény megalapozatlan.

Később visszatért Mo-ra. Esztergomban halt meg.

Balassi a magyar szerelmi líra megteremtője. A reneszánsz ember öntudatával a  szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekinti.

Ezt bizonyítja egyik drámai műve, melynek címe kissé hosszú: „Thirsisnek Angelikával,

Sylvánussal, Galatheéval való szerelmekrül szép magyar komédia.” Ebben egy új múfaj honosodott meg, a reneszánsz szerelmi komédia. Azt fejtegeti, hogy a szerelem olyan érzés, amely nemcsak gyönyörködtet, hanem megváltoztatja, jobbá teszi az embereket. Fiatal korában Anna-verseket írt, melyek csak szárnypróbálgatások voltak csak. Versei nagy része fordítás volt csupán, amelyeket átdolgozott, így fejezte ki személyes mondanivalóját.

 Versei széles érzelmi skálán mozogtak. Az ujjongó örömtől a lemondás teljes reménytelenségéig széles érzelmi skálán mozogtak. Ezzel párhuzamosan „Júlia” ( Losonczy Anna) egyre elérhetetlenebb lett számára.