1711 után az anyanyelv használata visszaszorult a közéletben, megnőtt a német és latin hatás. A felvilágosodás korában központi kérdéssé lett nyelvünk államnyelvvé tétele, egyenjogúságának biztosítása a művelődésben és a közéletben. 1944-ben a magyart államnyelvvé nyilvánították.

    Nyelvünket meg kellett tisztítani az idegen hatásoktól, gazdagítani kellett a szókincset. Fontos feladat volt sokszínűségének biztosítása. Rájöttek, hogy az anyanyelv a nemzeti felemelkedés és megmaradás legfőbb záloga.

    1780-tól folyóiratok, napilapok jelentek meg, fejlődött a tudományos és szépirodalmi könyvkiadás. Először Széphalom, majd a 20-as évektől Pest lesz a nyelvművelő mozgalom központja. A fejlődés óriási méreteket öltött. Szótárak, szójegyzékek stb. jelentek meg.

    A XIX. század első két évtizedében folyt a Kazincy (1759-1931) vezette nyelvújítási harc. A szembenálló felek a hagyományőrzők (ortológusok) és a nyelvújítók (neológusok) voltak.

    – 1811. Kazincy : Tövisek és virágok

    – 1813. Mondolat - gúnyirat

    – 1815. Felelet a Mondolatra (Kölcsey és Szemere)

    – 1819. tudományos gyűjtemény

Ma már tudjuk, hogy a magyar nyelvnek szüksége volt a tudatos alakításra és gyarapításra. Igaz ugyan, hogy néhány szélsőséges szóalkotás nem állta ki az idő próbáját.

A nyelvújítás módszerei és eredményei

- több ezer szó és szófűzési mód keletkezett, amelyekből kb. 10000 ma is használatos

- fő forrás volt a régi nyelv és nyelvjárások; elfelejtett és elvadult szavak felújítása (pl.: hon, hős)

- a szavak jelentése helyenként módosult, illetve kibővült

- a legtöbb szó azonban képzéssel, összetétellel és elvonással képződött

- sok szót vettek át tájnyelvből, vagy idegen nyelvből tükörfordítással

- összerántással is keletkeztek szavak (pl.: tanítást árasztó ® tanár)

- új stílusok jelentek meg : szépirodalmi, társalgási, tudományos

1832-ben megjelent az első magyar helyesírási szabályzat (Vörösmarty). A nyelvújítók munkájának eredményeképpen e korszakban formálódott ki véglegesen az egységes magyar irodalmi nyelv, és jött létre a művelt köznyelv. 1872-ben megindult a Magyar Nyelvőr című folyóirat.