A LÍRA: A lírai költeményekben közvetlenül jut ki­fejezésre alkotóinak érzelmi és indulatvilága ill. személyes gondolatai.

1). Himnusz: istent dicsőítő, hozzá segítségért fohászkodó imaszerű vers. Pl.: Kölcsey: Himnusz.

2). Dal: dallamhoz kapcsolódó énekelhető vers.

3). Elégia: Fájdalmas, melankólkus érzést kifejező vers, borongós hangulatú mű. Pl.: Berzsenyi D.: A közelítő tél

4). Epigramma: eredeti jelentés: sírfelirat. Megőrizte annak rövidségét, tömörségét, fontos társadalmi mondanivalót tartalmaz. Áll egy bevezetésből és egy csattanószerű lezárásból. Pl.: Kölcsey: Huszt

5). Episztola: költői versbe írt levél.

6). Ecloga: pásztorköltemény.

7). Óda: ünnepélyes, magasztos témát dolgoz fel patetikus formában. Pl.: Szózat

8). Ars poetica: költői hitvallás, a költő feladatát fogalmazza meg.

9). Haiku: japán műfaj, 3 soros, 17 szótagból álló vers.

10). Alkalmi vers: olyan vers, amelyet valamilyen időszerű eseményre, ünnepre írt a költő

11). Rapszódia: eltérő lelkiállapotot, hanghordozást és ritmust váltogató, szélsőséges érzelmeket kifejező mű.

12). Tájlíra: olyan költészet, amely a táj leírásával kelt érzelmeket

13). Szonett: a középkorból származó versforma, 14 sorból áll, 2 négysoros és 2 háromsoros versszakra osztva.

AZ EPIKA: elbeszélő műfaj, az objektív világot ábrázolja, eseményeket mesél el. A szereplők lelkivilágát csak annyiban mutatja be, amennyiben az a cselekménysor megformálásához, megértéséhez szükséges.

1). Regény: a legterjedelmesebb prózai alkotás, cselekménye több szálon fut, több helyszín, és sok szereplő bemutatásával.

2). Novella: terjedelmében a kisregényhez közelít, de annál rövidebb. Rövid, prózai elbeszélés.

3). Mese: fantasztikus, csodás elemekkel átszőtt témák, térben és időben fiktív körülmények között játszódik.

4). Eposz: nagy terjedelmű elbeszélő költemény, rendkívüli képességekkel rendelkező hőse, népe szempontjából sorsdöntő cselekményeket visz végbe.

5). Monda: történelmi eseményekhez, személyekhez kötődő történetek. Hitelességük gyakran megkérdőjelezhető.

6). Mítosz: görög (vagy római) istenekkel kapcsolatos történetek.

7). Legenda: Vallásilag fontos személyekhez, helyhez, eseményekhez, tárgyakhoz fűződő történetek.

8). Karcolat: rövid, szellemes, egyetlen problémát felvillantó, a tanulságot világosan megfogalmazó kisepikai műfaj.

9). Anekdota: A konkrét hitelesség igényével fel-lépő rövid, csattanós történet, mely többnyire egyes történelmi személyek v. események, mulatságos jellemzését, nyújtja.

10). Elbeszélés: Terjedelmét tekintve felfelé a regénnyel érintkezik, lefelé pedig a novellával.

11). Elbeszélő költemény: Tágabb értelemben minden versben írt epikai mű.

12). Ballada: Tragikus történet, tömör, szaggatott, homályos előadásmódban meséli el. Tragédia dalban elbeszélve.

13). Életkép: a mindennapi élet jellegzetes, gyakran vidám jelenetét ábrázoló epikai vagy lírai mű

14). Fabula: tanulságot hordozó mese, általában állatszereplőkkel. Pl.: La Fontaine

15). Vígeposz: az eposz nevettető változata

16). Parainesis: erkölcsi tanítást, intelmeket tartalmazó mű. Pl.: Kölcsey: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

17). Történelmi regény: olyan regény, mely valamely történelmi kort mutat be, főhőse rendszerint kitalált alak, s a mellékszereplők közt történelmi alakok is vannak.

18). Glossza: széljegyzet, megjegyzés, tömör, csattanós újságírói műfaj, gyakran vitairat

19).Parabola: Példázatszerű, jelképes formájú, erkölcsi tartalmat kifejező mű.

A DRÁMA: emberi cselekvést ábrázoló forma mely főként színpadi előadás, megjelenítés igényével készült, de létezik könyvdráma is.  Alapvető jell.: a felfokozott indulatokkal telített, dinamikus ábrázolásmód, a drámaiság.

1). Tragédia: olyan színjáték, ill.drámai mű, amelynek cselekménye tragikus végkimenetelű konfliktust hordoz.

2). Polgári dráma: egyszerű kispolgárokat, hétköznapi tragédiákat bemutató mű.

3). Komédia: kisszerű hősök ütköznek össze, és a küzdelembe belebuknak v. nevetségessé, válnak.