SZOMATIKUS IDEGRENDSZER:

-központi rész:

1. Gerincvelő: (medula spinalis): a gerinccsatornában helyezkedik el, szelvényes felépítésű. Burkai: egy keményburok kívülről, alatta 2db lágyburok. Közöttük agyfolyadék vagy likvor található. Keresztmetszete:

Áll egy fehérállományból, ez van kívül + egy szürkeállományból, ez van belül.

- Fehérállomány:  az idegsejtek nyúlványai, axonjai alkotják. Hosszában futó, velőhüvelyes rostokból épül fel. Itt különbözőpályák helyezkednek el.

-          Asszociációs pálya: a gerincvelőben erednek, ott is végződnek.

-          Felszálló pálya vagy afferens: a gerincvelőben erednek és az agy különböző pontjaiban végződnek.

-          Leszálló pálya vagy efferens: az agy különböző részein erednek és a gerincvelőben végződnek.

- Szürkeállomány: az idegsejtek sejttestei alkotják. Található még gliaszövet és vérerek. Az elülső szarvban főként mozgató neuronok találhatóak, a hátulsóban interneuronok, vagy áttevőneuronok vannak.

A gerincvelő működése: Itt találhatóak a reflexközpontok, ezek magasabb központoknak alárendeltek, a törzs és a végtagok reflexközpontja van itt. Itt vannak a vegetatív reflexközpontok is. Ezenkívül ingerületvezetés.

2. Agy: a koponyacsontok között helyezkedik el, hármas burok határolja, ezek között agyvíz van. Kívülről van egy keményhártya, majd egy pókhálóhártya, végül egy lágyhártya. Az agyban vannak az agykamrák, úgy jönnek létre, hogy a gerincvelő központi csatornája az agyba érve kiszélesedik. , ez hozza létre az agyvizet.

Részei:

- Anatómiai szempontból: utóagy, középagy, előagy.

- Élettani alapon: agytörzs: ezen belül nyúltagy, híd, középagy: ezeket nevezzük hálózatos állománynak is, a fehér- és szürkeállomány nem különül el, az idegrostok hálózatában szürkemagvak, magcsoportok találhatóak.

Az agy részei:

- Utóagy (rhombencephalon): ez áll:

Nyúltagy (medula oblongata): átmenet a gerincvelő és az agy többi része között. A 4. agykamra körül helyezkedik el, elülső részében leszállópályák találhatók, ezeket piramis pályáknak is hívjuk. A hátulsó részében érzőpályák találhatóak. Reflexközpontjai: védekező reflexek (tüsszentés, köhögés, Cornea-reflex, könnyezési reflex), táplálkozássalkapcsolatos reflexek (szopás, hányás, nyelés, nyálelválasztás) automatikus központok (légzőközpont, vérkeringés központja) A nyúltagy sérülése halálos.

Híd (pons): összekötő a nyúltagy és a középagy között. Ezen keresztül kapcsolódik a nagyagy a kisagyhoz. Fontos áttevő vagy asszociációs hely.

Kisagy (cerebellum) :a fehér és a szürkeállomány jól elkülönül.  Kívül helyezkedik el a kb. 1 mm vastag szürkeállomány, alatta a lemezekre hasadt fehérállomány. A nyagyagy után a legnagyobb térfogatú része az agynak. Itt haladnak át az érző és a mozgatópályák  a nagyagy és a gerincvelő között. Az izomtónus szabályozásában van szerepe és az izommozgások összerendezésében.

- Középagy (mesencephalon): a híd és a közti agy között helyezkedik el, közepén húzódik a 2 cm hosszú Sylvius-csatorna, a felszínén ikertestek vannak. Az ikertesteken a fény és a hangingerekkel kapcsolatos reflexközpontok vannak. A középagy magvaiban a mozgáskoordináció és izomtónus szabályozása történik. A fehérállományban a felszálló és leszálló pályák vannak.

- Előagy (prosencephalon): ez 2 részből áll:

Közti agy (diencephalon): a harmadik agykamra körül helyezkedik el. 2 része van:  látótelep vagy talamusz: ez 9 magcsoportból épül fel, magvaikat asszociációs rostok kötik össze. Itt végződnek a gerincvelő felszálló pályái. Itt tevődnek át a nagyagy felé haladó pályákra az ingerületek v. impulzusok. Fontos asszciációs hely. Hipotalamus:  (látótelep alatti rész) szoros kapcsolatban van a hozzá nyéllel kapcsolódó hipofízissel, a belső elválasztású mirigyek szabályozását végzi. A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer magasabb központja.

Nagyagy (telencephalon): a koponyacsontok között helyezkedik el, 2 féltekéből áll, amelyet egy hosszanti hasadék választ ketté és a kérges test kapcsol össze. Lebenyekből áll: homloklebeny, nyakszirtlebeny, fali lebeny, halántéklebeny. 2 részből áll:

Fehérállomány: belül  van, idegrostok alkotják, ebben idegpályák haladnak. Itt 3 pálya van: asszciációs pálya: ugyanazon félteke különböző pontjait köti össze. Commisuralis pálya: a különböző féltekék azonos pontjait köti össze. Projekciós pálya: a felszálló és leszálló pályák.

Szürkeállomány: kívül helyezkedik el, agykéregnek is nevezzük. Az idegsejtek itt 6 sejtrétegben helyezkednek el: molekuláris réteg, külső szemcsés réteg, külső piramissejtek rétege, belső szemcsés réteg, belső piramissejtek rétege, polimorf sejtek rétege. Működése: függőleges sejtoszlopokból épül fel, egy oszlop 3 mm magas, 0,3 mm átmérőjű. Egy oszlopban 5000 neuron található. Kb. 2000000 sejtoszlop van az agykéreg felszínén, ebben 10 milliárd idegsejt van. Egy sejtoszlop több 100 másik sejtoszloppal tart odairányuló illetve viszzairányuló kapcsolatot.

-környéki rész: áll:

         - 12 pár agyideg: szagló, látó, szemmozgató, sodró háromosztatú, távolító, arcideg, halló, nyelvgarat, bolygó, járulékos, nyelv alatti. Ezek közül tisztán érző a szagló, a látó és a halló. Tisztán mozgató a szemmozgató, sodró, távolító és a nyelv alatti.

- 32 pár gerincvelőideg:  8 nyaki, 12 háti, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár farki. Ezek közül mindegyik érző és mozgató is.