Az 1929-es gazdasági válság következményeként Németországban megerősödnek a radikális mozgalmak.( Németország a Dawes-terv miatt az amerikai kölcsönöktől függött. A válság kirobbanásával a német gazdaság nem kap pénzt, gazdaság összeomlik)

A középpártok tekintélye csökken, a szélsőjobb befolyása nő. Ekkor nyílik lehetősége Hitlernek a fellépésre.

Adolf Hitler 1889-ben született Ausztriában, Braunauban. 1908-tól Bécsben él, majd 1914-ben beáll a hadseregbe. A háború után megbízást kap a Német Munkáspárt megfigyelésére. 1919-től tagja, 1921-től vezetője a pártnak, amely felveszi a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) nevet.  A párt tömegbázisát a közép- és kispolgárság valamint a munkásság egyes rétegei alkották. A hatalmi elit zöme azért támogatta pártot, mert féltek egy esetleges baloldali fordulattól, úgy gondolták, hogy az NSDAP majd ellensúlyozza a baloldalt.

Megerősödését az is segítette, hogy a baloldal megosztott volt, és nem vette komolyan az NSDAP-t.

Az NSDAP fasiszta párt volt, ideológiája:

·        Éles baloldal-ellenesség: (Dolchstoss- Legende) A baloldali pártok elárulták Németországot. A német nép minden nyomorúságáért az 1918-as forradalmak és a baloldal a felelős.

·        Fajelméletbe torkolló nacionalizmus: A világot az állandó küzdelem jellemzi, ennek a küzdelemnek a győztese csak az árja (német) faj lehet. A többi nép a németnek van alárendelve

·        Szociáldarvinizmus: A természetben az erős legyőzi a gyengét, így marad életben. Ugyanez igaz a társadalomra.

·        Antiszemitizmus: Gyűlölik a zsidókat. Veszélyességüket azzal magyarázza, hogy a zsidó nem vallás, hanem világuralomra törő faj, amely összeesküdött az árják ellen. (Így a zsidóság összeesküvése: szabadkőművesség, liberalizmus, marxizmus demokrácia)

·        Élettér-elmélet: (Lebensraum) Nagynémet Birodalom megteremtése, ez magába foglalná azokat az országokat, ahol németek vannak. Ez háború nélkül nem lehetséges.

Szinte minden társadalmi osztályt megnyer (demagógia = népámítás) A parasztságnak földet ígér és a „kamatrabszolgaság” eltörlését. A kisiparosoknak, kereskedőknek azt ígéri, hogy visszafogja a nagytőkét. A nagytőkéseknek új piacot ígér a később elfoglalt területeken. A hadsereg tagjainak hadseregfejlesztést, háborút ígér. Szinte mindenkit megnyer magának. Hogy a tömegeket meggyőzze, némi tőkeellenesség is volt a programjában. (Elítéli a zsidó, a spekulatív tőkét, de támogatja a teremtő, vagy árja tőkét.)

Hitler 1923 novemberében puccsot (sörpuccs) hajt végre, ez sikertelen, elfogják, 5 évre ítélik és Landsberg börtönébe zárják. 1924-ben kiszabadul és újjáalakítja pártját. 1921 SA

(Sturm-Abteilung) megalakítása, vezére Röhm.

A politikai válság arra kényszeríti a konzervatív köröket, hogy szövetségre lépjenek a náci párttal. Így 1931-ben a Harzburgi Front ( német jobboldal: banktőke, iparmágnások, junker nagybirtok képviselői) szövetségre lép az NSDAP-vel.

A náci párt népszerűsége 1932 nyarában éri el csúcspontját, a tavaszi választásokon nyernek, az őszin már csökken népszerűségük (az egész jobboldalnak), a baloldal népszerűsége nő.

A Harzburgi Front elhatározza, hogy hatalomra segíti Hitlert. Felszólításukra Hindenburg 1933. január 30-án kinevezi miniszterelnökké.

Hitler még nem elég erős, hogy diktatúrát vezessen be, így kénytelen a jobboldal más pártjaival együtt kormányozni. Hitler feloszlatja a birodalmi gyűlést, új választásokat ír ki.

1933. február 27-én leégett a Reichstag, a gyújtogatással a kommunistákat vádolják.

( Alaptalanul a bolgár Dimitrovot vádolják meg, de  felmentik) Február 28-án  több tízezer embert tartóztatnak le.

A választások a terror légkörében zajlanak, mégis sok szavazatot kap a kommunista párt. A kormány érvényteleníti a kommunistákra leadott szavazatokat, letartóztatja a párt képviselőit, betiltatja a pártot. Megkezdődik a totális diktatúra kiépítése:

à    Parlament jogkörének megnyirbálása

à    Alkotmányos jogok korlátozása

à    Tartományok élén birodalmi biztosok

à    Baloldali pártok betiltása, vezetőik internálása

à    Összes párt betiltása, innentől kezdve egypártrendszer

à    Állam és párt egybeépítése, gleichschaltolása (azt jelenti, hogy a párt minden fölé kerül)

à    Szakszervezetek helyett munkafrontok

à    Cenzúra, könyvek indexen

à    Agrártörvény

à    Kötelező munkaszolgálat

Hitler azzal, hogy szövetséget kötött a Harzburgi Fronttal, elkötelezte magát a nagytőke mellett. Ez nem tetszett a közép- és kispolgárságnak, akik nagy számban alkották az SA-t. Röhm vezetésével „második forradalmat” akartak. Hitler nem tűrt ellentmondást, 1934, június 30-án kivégezteti az SA vezetőit. Ez volt a hosszú kések éjszakája. Innetől az SA jelentősége csökken, helyét az 1925-ben létrehozott SS (Schutz-Staffel) tölti be.

1934-ben meghal Hindenburg, halála után Hitler miniszterelnök, pártvezér és államfő.

1938-tól a hadsereg főparancsnoka. Innentől kezdve a fasiszta diktatúra teljessé vált.

1935-től érvénybe lépnek a nürnbergi törvények:

§         Zsidó némettel nem házasodhat

§         Zsidók nem német állampolgárok

1938 Kristalnacht: a zsidó genocídium (népirtás) kezdete:

§         30000 zsidó letartóztatása

§         zsidó üzletek szétrombolása

      Zsidó értelmiség elmenekül

Hitler tudta, hogy nem őrizheti meg népszerűségét, ha a szociális ígéretekből néhányat nem teljesít. Megindulnak az útépítések, a fegyverkezés, így új  munkahelyek teremtődnek, Németországban az évtized végére teljesen megszűnik a munkanélküliség.